Kapcsolat
2183 Galgamácsa, József Attila u. 9.
2100 Gödöllő, Százszorszép u 29.
Tel.: +36 28 419 294
Mobil: +36 70 670 66 27
Partnereink
Vállalkozások részére
- könyvelés
- bérszámfejtés
- bevallások elkészítése
- adótanácsadás
- képviselet (APEH, OEP, ONYB)
- gazdasági tanácsadás
- beszámoló, kieg. melléklet
10.01.2011
Béren kívüli juttatások 2011
Az idei évben a természetbeni juttatás fogalma megszűnt, a helyébe lépő juttatások adómértéke jelentősen mérséklődött. Részletes szabályok.
A jelenleg hatályos SZJA törvény rendelkezései alapján a béren kívüli juttatásokat (elemenként változó összegkorlátokkal) terhelő adó mértéke 16%, az adó alapja a juttatás értékének 1,19-szerese. A kifizetőt terhelő összes adóteher a juttatás értékének 19,04 %-a. A meghatározott értékkorlátokon felül részt 27% EHO terheli, ezért érdemes nagyobb körültekintéssel összeválogatni az egyes elemeket.
Béren kívüli juttatásnak minősül:
- üdülési csekk (éves korlát 78.000 Ft)
- étkezési utalvány (havi korlát 18.000 Ft)
- internet utalvány (havi korlát 5.000 Ft) - legfeljebb három hónapon belül névre szóló számlával igazolandó
- helyi bérlet – munkáltató nevére szóló szálával igazolt
- iskolakezdési támogatás (éves korlát gyermekenként 23.400 Ft)
- iskolarendszerű képzés költsége (éves korlát 195.000)
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár (havi korlát 39.000 Ft)
- önkéntes kölcsönös egészségpénztár (havi korlát 23.400 Ft)
- Széchenyi Pihenő Kártya (éves korlát 300.000 Ft)
Évente 50.000 Ft értékhatárig adómentesen adható sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet (sportutalvány).
A nyugdíj- és egészségpénztári juttatások esetében a kedvező adózás feltétele, hogy a juttató a hozzájárulást havonta, vagy több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben.
A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.
Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával - a kifizető viseli.
Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.
Jogforrás: 1995. évi CXVII. törvény